Az időszakos koplalás testmozgással kombinálva hatékonyabb volt a nem alkoholos zsírmájbetegségre (NAFLD), mint az aerob edzés önmagában.

Mindig is fontos célja volt az SM diagnosztikájának, hogy azonosítsuk azokat a CIS (klinikailag izolált szindróma) betegeket, akiknek feltehetően második relapszusuk is lesz. Habár az MR-vizsgálat a legmegbízhatóbb prognosztikai tényező, és az oligoclonalis gammopathia is fontos szerepet kap ennek meghatározásában, a betegség változatossága megakadályozza, hogy személyre szabottabb prognózisunk legyen. Ezért is lenne fontos olyan biomarkerek meghatározása, amelyek közelebb vihetnek az SM heterogenitásának megértéséhez. Bár több biomarkert is sikerült már meghatározni, közülük csak néhány bizonyult hasznosnak.

A zsírmáj által termelt fetuin A károsítja a hasnyálmirigyet és a vesét.

A kalcifilaxis, más néven kalcifikáló urémiás arteriolopátia (CUA), túlnyo­mórészt a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedőket érinti. A súlyos, végzetes megbetegedés viszonylag ritka: évente a dializált betegek 1%- ánál fordul elő. A kalcifilaxis szokatlan jellemzői miatt került a klinikai és a tudományos érdeklődés fókuszába.

Veseelégtelenségben a csontanyagcserét és a kardiovaszkuláris rendszert érintő kórfolyamatok elsődleges oka a foszfátretenció. A krónikus vesebetegséggel járó csontásványianyagcsere-zavar kezelése során a csontanyagcsere rendezése mellett kiemelt szempont a kardiovaszkuláris kockázat csökkentése. A kezelés fő pillérei: a foszfátretenció megakadályozása, a iatrogén hypercalcaemia elkerülése; a D-vitamin-hiány megszüntetése; a parathormon-termelés szuppressziója kalcimimetikummal; valamint autonóm mellékpajzsmirigy-működés esetén invazív beavatkozás. A cikk a vesebetegek halálozásához nagyban hozzájáruló patomechanizmus felvázolása után részletezi a jelenleg elérhető terápiás lehetőségeket.

Kulcsszavak: D-vitamin, foszfátkötők, hypercalcaemia, hyperphosphataemia, kalcimimetikumok, krónikus vesebetegség, parathormon, renális osteodystrophia, szekunder hyperparathyreosis, vaszkuláris kalcifikáció